Gyerekek és serdülők közösségimédia-használatával kapcsolatos információk, ajánlások

Tartalom

📊Általános helyzet, adatok
👍Pozitív hatások, lehetőségek
👎Potenciális negatív hatások
💡Ajánlások

A közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásait nehéz pontosan felmérni, és a kutatásokat értékelni. Ezzel együtt a az elmúlt években végzett kutatások és az ezekből levonható tanulságok is értékesek lehetnek. Az alábbiakban a különböző szakmai és állami szervezetek közösségimédia-használatra vonatkozó dokumentumainak főbb megállapításait igyekszem összegyűjteni. Ezek a dokumentumok jellemzően az adott időben elérhető tudományos eredményeket foglalják össze és fogalmaznak meg ajánlásokat.

📊Általános helyzet, adatok

A közösségi média használata a fiatalok körében szinte általános. Az USA-ban a 13-17 évesek 95%-a használ közösségi médiát. A 8-12 évesek 40%-a van fent a közösségi médián. [2]

A serdülők online tapasztalatait befolyásolja, egyrészt, hogy mit tesznek a közösségi oldalakon (pl. mit lájkolnak, kit követnek be). Másrészt a közösségimédia-platformok látható és ismeretlen beépített funkciói is hatnak a tapasztalataikra (pl. a hírfolyamokban az algoritmikus szelekció – a szerk.). [1]

A közösségi média fiatalokra gyakorolt hatását számos dolog befolyásolja. Ide tartozik többek közt:

• A közösségi médián töltött idő;
• A fogyasztott tartalom típusa;
• A közösségi média által lehetővé tett tevékenységek és interakciók;
• Más, az egészség szempontjából fontos tevékenységek (pl. az alvás és a fizikai aktivitás). [2]

A közösségi média használata nem eredendően előnyös vagy káros a fiatalokra nézve. Az, hogy a közösségi média hogyan hat a fiatalokra valószínűleg függ a fiatalok személyes és pszichológiai jellemzőitől, a társas körülményeiktől, valamint azon tartalmaktól, funkcióktól, amik megjelennek a közösségi platformokon. [1, 2] A tudományos világban széles konszenzus van arról, hogy a közösségi médiában megvan arra a lehetőség, hogy egyszerre legyen előnyös és káros a gyerekek és serdülők számára. [2]

A serdülők folyamatos és fokozatos fejlődésen mennek keresztül. Ez biológiai és idegrendszeri változásokkal kezdődik a pubertás korban (kb. 10 éves kor körül), és egészen addig tart amíg a fiatalok társadalmi környezetében (pl. barátok, iskola, család) a változások és az idegrendszeri változások le nem zajlanak (kb. 25 éves korig). A kornak megfelelő közösségimédia-használatot az adott serdülő érettségi szintjének és otthoni környezetének megfelelően kell megválasztani. A kutatások jelenlegei állapotában nehéz az ajánlásokat konkrét életkorhoz kötni. Általánosságban annyi elmondható, hogy a potenciális kockázatok valószínűleg nagyobbak a jelentős biológiai, társas és pszichológiai változásokkal járó kora serdülőkorban, mint a késő serdülőkorban vagy a fiatal felnőttkorban. [1].

A jelenlegi ajánlások alapjául szolgáló kutatások összességében több ezer serdülőt vontak be és vizsgáltak standardizált felmérésekkel. Ugyanakkor az ok-okozati kapcsolatokat feltáró kutatások ritkák és a hosszú távú adatok sokszor nem elérhetők. [1]

Kedvezőtlen testképhez, étkezési zavarokhoz és a depresszióhoz kapcsolódnak az alábbi közösségi médián végzett tevékenységek, különösen a lányoknál:

• A közösségi média használata társas összehasonlításra.
• Túlzott figyelem a saját fotókra és az azokra érkező visszajelzésekre. [1]

Neurológiai szempontból a következő agyterületek relevánsak:

• A kortársak figyelmével, visszajelzésével és a kortársaktól származó megerősítéssel összefüggésbe hozható agyterületek egyre érzékenyebbé válnak a kora serdülőkorban.
• Az önkontrollért felelős agyterület csak a fiatal felnőttkorra fejlődik ki teljesen. [1]

A serdülők 10-19 éves kor között egy érzékeny időszakon mennek keresztül az agyi fejlődés szempontjából. Ebben az időszakban a legmagasabb a kockázatvállalási kedv, ilyenkor vannak a legnagyobb ingadozások  a mentális egészséget illetően (pl. tipikusan ilyenkor jelenik meg a depresszió). A gyakori közösségimédia-használat lehet, hogy összefüggésbe hozható az érzelmi tanulásért és viselkedésért felelős agyi terület (amygdala), és az előlapi kéreg elváltozásaival (utóbbi az impulzus-kontrollban, az érzelmek szabályozásában és a társas viselkedésben játszik szerepet). Ezek alapján a fiatalok nagyobb érzelmi érzékenységet tanúsíthatnak a közösségi média interaktív természetét illetően. [2]

A közösségimédia-platformok sokszor a bevonódást (engagement) helyezik előtérbe. Ez magában hordozza a túlzott és a szabályozatlan használat erősítésének lehetőségét. A következő funkciók segíthetik például a bevonódás maximalizálását: push értesítések, automatikus lejátszás, végtelen görgetés, a népszerűség mérhetősége (pl. lájkok formájában), illetve algoritmusok, amik felhasználói adatok alapján ajánlanak tartalmat. [2]

👍Pozitív hatások, lehetőségek

A közösségimédia-platformoknak lehetnek olyan funkcióik, amik lehetőséget teremtenek a társas támogatásra, az online barátságra és az érzelmi intimitásra. Ezek a lehetőségek elősegíthetik az egészséges szocializációt. Az ilyen online szociális interakciók előnyösek lehetnek a fiatalok számára, amikor társaiktól izolálva érzik magukat, stresszesek, vagy hasonló helyzetű barátokat keresnek. A társas helyzetekben szorongó fiatalok számára előnyös lehet a közösségi médián keresztül interakcióba lépni a nagyobb kontroll miatt (ugyanakkor ezen fiataloknál nagyobb lehet a kockázata a negatív hatásoknak is).  [1]

A közösségi média használata a fiataloknak a következő előnyöket nyújthatja:

• A fiatalok egy részének a közösségi média segíthet kapcsolódni a hasonló identitással, képességekkel és érdeklődési körrel rendelkezőkkel.
• Fontos információkhoz biztosíthat hozzáférést és teret adhat az önkifejezésre.
• Segítheti online barátságok és a társas kapcsolatok kialakítását és fenntartását.
• A kortársak szélesebb, változatosabb körével lehet kapcsolatokat kialakítani, és ez fontos társas támogatást jelenthet. Utóbbi jellemző különösen fontos lehet a marginalizált csoportoknak (faji, etnikai, szexuális, gender kisebbségek).
• A mentális egészség terén a fiatalok egy részének a közösségi média népszerűsítheti a segítségkérés fontosságát. [2]

👎Potenciális negatív hatások

2021-ben az amerikai 8. és 10. osztályosok átlagban 3,5 órát töltöttek a közösségi médián. Egy kutatás szerint, ami a 12-15 év közötti amerikai serdülőket vizsgálta, azon serdülőknél, akik napi több mint három órát töltöttek közösségi médián kétszeresére nőtt a rossz mentális egészség kockázata (pl. depresszió és szorongás tünetekkel. A közösségi médiával kapcsolatos korlátok előnyökkel járhatnak a mentális egészség terén a fiatal felnőtteknél. [2]

A amerikai Surgeon General tanácsadó jelentése szerint bár lehet, hogy néhány fiatal számára előnyös, a közösségi média jelentős károsodási kockázatot (meaningful risk of harm) jelenthet a gyerekek és a serdülők mentális egészségére és jóllétére. [2]

A cyberbullying és az online gyűlölet a szorongás és depresszív tünetek növekedését vetítheti előre. Az cyberbullying az offline bullyinghoz képest komolyabb lehet és így káros a pszichológiai fejlődésre. [1]

A lefekvés előtt egy órában történő technológiahasználat, és különösen a közösségimédia-használat összefüggésbe hozható az alvászavarokkal. Az elégtelen alvás pedig összefügg az idegrendszeri fejlődés zavaraival, a tinédzserek érzelmi működésének zavarival, illetve az öngyilkosság kockázatával. [1]

A testmozgás a fizikai és pszichológiai egészség szempontjából kulcsfontosságú. [1]

A serdülőkori közösségimédia-használat előrejelezheti az élettel való elégedettség csökkenését bizonyos fejlődési stádiumokban: a lányok esetén ez a 11-13 éves kor, a fiúknál a 14-15 éves kor. [2]

Korreálicós kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a közösségi média káros hatásával kapcsolatos aggodalom (concern) nagyobb a lányok, illetve azok esetében, akik amúgy is rossz mentális egészséggel bírnak. [2]

A közösségi médián lehetnek rossz szándékú szereplők (pl. ragadozók), akik serdülőket céloznak szexuális vagy pénzügyi kizsákmányolás céljából. A lányok és transzgender fiatalok aránytalanul jobban érintettek ebben. Egy felmérésben tízből hat serdülő lány mondta, hogy rosszul érezte magát amiatt, hogy idegennel kapcsolatba került közösségi médián. [2]

A túlzott használat kockázatai

A túlzott és problémás közösségimédia-használat károsíthatja a gyerekeket és fiatalokat azáltal, hogy fontos egészséges tevékenységek elvégzésében akadályozza őket. [2]

A túlzott használat kapcsolatban áll alvási problémákkal, azaz rontja az alvás minőségét és hosszát. A rossz alvást kapcsolatba hozták a serdülők agyának megváltozott idegrendszeri fejlődésével, depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal [2]. (Azaz a közösségi média túlzott használata nemcsak közvetlenül, hanem a kevesebb alvás által közvetetten is fejthet ki hatásokat – a szerk.)

A közösségi média kimaradástól való félelmet (FOMO) generálhat, ami összefüggésbe hozható depresszióval és szorongással. [2.]

 Tartalommal kapcsolatos negatív hatások

A szélsőséges, nem megfelelő és káros tartalmak a serdülők számára könnyen elérhetők. Ilyen tartalmak lehetnek a közösségi médián amik öngyilkosságot, vagy önkárosító tevékenységet mutatnak be. [2]

A közösségi média állandosíthatja a testképzavart, az evészavarokat, a társas összehasonlítást és az alacsony önbecsülést, különösen a serdülő lányoknál. [2]

Az amerikai serdülők közel 2/3-a gyakran vagy néha találkozott gyűlölködő tartalommal. A közösségi médián zajló cyberbullying és a depresszió között lehet kapcsolat. [2]

💡Ajánlások

A fiatalokat támogatni kell abban, hogy olyan funkciókat használjanak a közösségi médián, amik lehetőséget teremtenek a társas támogatásra, az online barátságok kialakítására és az érzelmi intimitásra. Ezek a funkciók segíthetik az egészséges szocializációt. [1]

Fiatal serdülőkorban (10-14 év) javasolt a szülői „monitorozás” (ami magánszféra igényével egyensúlyban van). A szülői monitorozás folyamatos felülvizsgálatot, beszélgetést és útmutatást jelent. A legcélravezetőbb a korlátozás és a beszélgetés/coaching kombinációja lehet. A serdülőkori agyi változások miatt a beszélgetés, és a gyerek fejlődése szempontjából megfelelő korlátozás kritikus lehet, főleg a kora serdülőkorban. [1]

A felnőttek közösségimédia-használatára oda kell figyelni (pl. személyes interakciók közbeni figyelemelvonás), mert hatással lehetnek a serdülők közösségimédia-használatára. [1]

Tartalommal kapcsolatos ajánlások

A káros tartalmakkal való találkozás és a cyberbullying/hate lehetőségét minimalizálni kell a pszichológiai károsodás mérséklése érdekében. [1] Káros tartalom lehet, ami arra biztatja a fiatalokat, hogy az egészségüket kockáztassák (pl. önmaguk vagdosása, öngyilkosság), hogy másokat bántsanak, vagy amik étkezési zavarokat kiváltó magatartáshoz vezetnek (pl. koplalás, hánytatás [purging], túlzott edzés). Ezeket a tartalmakat minimalizálni, jelenteni szükséges és el kell őket távolítani. [1]

A serdülőket rendszeresen szűrni kell (!) a problematikus közösségimédia-használat jeleit figyelve.

A problematikus közösségimédia-használat jelei a serdülőknél:

• Hajlamos használni a közösségi médiát még akkor is, ha a használatot abba szeretné hagyni, illetve amikor rájön, hogy zavarja a feladatai ellátásában.
• Túlzott erőfeszítéseket tesz azért, hogy folyamatos hozzáféréssel bírjon a közösségi médiához.
• Erős késztetés a közösségi média használatára. Más tevékenységben megzavarja az, hogy nagyon hiányzik neki a közösségi média.
• Ismétlődően több időt tölt a közösségi médiával, mint amennyit szándékozik.
• Hazudik, hogy továbbra is hozzáférjen a közösségi médiához.
• A közösségimédia-használat miatt elveszti a fontos kapcsolatait, vagy tanulási lehetőségektől esik el. [1]

Javasolt, hogy a közösségi média használata ne korlátozza a személyes és kölcsönös interakciókat, és ne járuljon hozzá a személyes társas interakciók elkerüléséhez. [1]

A közösségi média használatát korlátozni kell, hogy ne zavarja az alvási szokásokat és a testmozgást. (Pl. 1 órával lefekvés előtt ne legyen technológiahasználat). [1]

A serdülőknek a társas összehasonlítás esetében korlátozni kell a közösségi média használatát. Ez különösen igaz a szépséggel kapcsolatos (beauty) és a megjelenéssel kapcsolatos tartalmakra. [1]

A serdülők közösségimédia-használatát oktatásnak kell megelőznie a közösségi média írástudás területén. (social media literacy – ezek szerint már ilyen is van😊). A megszerzendő kompetenciák köre:

• A közösségi médián található tartalmak pontosságának és általános érvényességének megkérdőjelezése.
• A dezinformáció és a félretájékoztatás (hamis és félretájékoztató tartalmak terjesztésének) taktikáinak ismerete.
• Mások viselkedésére vonatkozó, a közösségi médiás tartalmakból kiinduló túlzott általánosítás és a félreértések korlátozása.
• A problémás közösségimédia-használat jeleinek felismerése.
• Egészséges online kapcsolatok kiépítése és fenntartása.
• A közösségimédia-platformokon kialakuló konfliktusok megoldása.
• A túlzott társas összehasonlítástól való tartózkodás képessége. Annak megértése, hogy hogyan lehet manipulálni képeket és tartalmakat.
• Az online rasszizmus felismerése.
• Biztonságos online kommunikáció a mentális egészségről. [1]

A közösségi média funkciókat (pl. lájk gomb, ajánlott tartalom, időkorlát hiánya, végtelen görgetés, értesítések) és engedélyeket a fiatalok fejlődéséhez kell igazítani. [1] (Ez az elsősorban az alkalmazások fejlesztőinek szól, de érdemes tudatosítani a fenti funkciók potenciális szerepét a túlzott vagy problémás használatot illetően – a szerk.)

Ajánlások szülők számára [2]

Készítsetek családi médiatervet. Azok az elvárások, amik megegyezésen alapulnak hozzájárulhatnak az egészséges otthoni keretekhez. A tervben szerepelhetnek olyan témák, mint a  képernyőidőt és a tartalmakat érintő keretek, valamint a személyes információk megosztásának korlátozása. Segítség a médiaterve elkészítéséhez itt.

Alakítsatok ki technológiamentes területeket.

A jobb alvás érdekében fontoljátok meg az okoseszközök használatának korlátozását egy órával lefekvés előtt, illetve az éjszaka folyamán.

Bátorítsátok a gyerekeket a személyes barátságok kialakítására.

Mutassatok példát a felelős közösségimédia-használat terén.

Tanítsátok a gyerekeket a különböző technológiákról. Készítsétek fel őket arra, hogy felelős résztvevői legyenek az online térnek életkoruknak megfelelően. Beszélgessetek a gyerekekkel az online élményeikről, mivel töltik az idejüket, kikkel lépnek kapcsolatba és milyen adatvédelmi beállításokat használnak. Bátorítsátok a gyerekeket arra, hogy kérjenek segítséget ha szükség van rá.

Jelentsétek a cyberbullyingot. Támogasd a gyereked, ha cyberbullyingnak lett az áldozata, vagy idegen lépett vele kapcsolatba és privát képeket kért tőle. A visszaéléseket be lehet jelenteni az Internet Hotline-on.

Működjetek együtt más szülőkkel a közösségimédia-használatot érintő közös szabályok kialakításában.

Ajánlások serdülők számára [2]

Kérj segítséget. Ha te vagy valamely ismerősödet negatívan érinti a közösségi média kérj segítséget egy megbízható baráttól vagy felnőttől. Magyarországon kapcsolatba léphetsz például a Kék Vonal munkatársaival (kek-vonal.hu , telefonszám: 116-111).

Alakíts ki kereteket, amik segítik az online és offline tevékenységek közt megtalálni az egyensúlyt.

• Korlátozd az okoseszközök használat legalább egy órával lefekvés előtt és egész éjszaka alatt az elegendő alvás biztosítása érdekében.
• Az étkezéseket és a személyes találkozásokat tedd kütyümentessé. Ezáltal kapcsolatokat tudsz teremteni másokkal és kétirányú beszélgetésnek adhatsz teret.
• Ápold a személyes kapcsolataidat. Az okoseszközöket nélkülöző találkozásoka, beszélgetéseket tedd a mindennapjaid fontos részévé.

Találj ki téged védő stratégiákat és egészséges szokásokat. Ilyenek lehetnek:

• A képernyőidőd nyomon követése (pl. Androidon Digitális jóllét alkalmazás, iOS-en a beállításokban a Képernyőidő menüpont segíthet ebben).
• Kéretlen kapcsolatok és tartalom blokkolása.
• Adatvédelmi és biztonsági beállítások használata.
• Digitális írástudás megszerzése. Ez segíthet például a vélemények és a tények elkülönítésében.

Amikor valamit megosztasz, legyél óvatos. Válogasd meg, hogy mit és kivel osztasz meg. Ha kérdésed van, fordulj egy családtaghoz, vagy egy megbízható felnőtthöz.

Védd meg magadat és másokat az internetes zaklatástól (cyberbullying). Ne tartsd titokban az internetes zaklatást. Kérj segítséget egy megbízható személytől. Kapcsolatba léphetsz a Kék Vonal munkatársaival (kek-vonal.hu , 116-111). Sértő tartalmak leszedésben az Internet Hotline segíthet (nmhh.hu/internethotline/). Ne vegyél részt a cyberbullyingban, kerüld el problémás tartalmak továbbküldését.

Források

[1] American Psychological Association: Health Advisory on Social Media

Use in Adolescence, 2023 május.

[2] The U.S. Surgeon General’s Advisory: Social Media and Youth Mental Health, 2023.

Bármilyen kérdést, észrevételt szívesen várok az info@kiberitiner.hu címre [beta verzió - a válaszüzenet lehetséges, hogy a spam mappába kerül], vagy lehet itt is üzenni: @goSzoke .

A digitális tudatossághoz kapcsolódó forrásokat itt találsz.

A bejegyzés elkészítéséhez szükséges idő: 6,5h

Est. GSS: 5