A tablet szerződés nyári módosítása: képernyőidő, appok
A nyári szünidő próbára teszi az évközben kialakult tablet-használati szabályokat. A helyzet kezelésében segíthet a tablet szerződés módosítása például a képernyőidő és az alkalmazások telepítése terén.
Tartalom
🧭Bevezetés
😎Nyári képernyőidő
📲Alkalmazások telepítése – az önállósodás felé
🩹Frissítések jelentek meg a tablet szerződéshez. Akarja őket telepíteni?
🧭Bevezetés
A gyerekek (az első okostelefonjukon kívül) kevesebb dolgot várnak jobban, mint a vakációt. A szülőkről talán ez kevésbé mondható el, ugyanis a nyári szünidő könnyen felboríthatja az évközben kialakult rendet. Ez igaz a korábban kialakított okoseszköz-használati szabályokra is, ilyen például a napi megengedett képernyőidő.
A tablet szerződésről szóló útmutatóban már írtam a képernyőidő szabályzásáról. Itt most azt mutatom be, hogy szerintem hogyan lehet módosítani úgy egy tablet, vagy más okoseszköz szerződést, hogy az a nyár különlegességeit jobban figyelembe vegye. Ugyan nem szorosan, de a nyárhoz kapcsolódhat az alkalmazások telepítésének rugalmasabb szabályzása, amiről az alábbiakban szintén szó lesz.
Ágoston Szőke
😎Nyári képernyőidő
A nyári szünidő szerintem egy dologban alapvetően más, mint a tanítási időszak:
Nyáron minden nap hétvége van. Sőt, olyan hétvége, amikor nem kell tanulni, vagy házit írni.
Ilyenkor (jogosan) merülhet fel a kérdés a gyerek részéről, hogy hétköznap miért van kevesebb képernyőidője. Végül is nyáron nem tölti a napja felét az iskolában, így szerintem nehezen indokolható a hétköznapi kevesebb idő. De ha már egyszer esetleg megegyeztünk a képernyőidőről, akkor most adjunk több időt nyáron, vagy ne?
A kérdés a szülői felügyeleti programot készítő Qustodio blogján is felmerült, ahol egy megkérdezett szakértő, Marc Masip (a Desconect@ igazgatója, de ennél többet nem tudok róla, a lenti érve mindenesetre megfontolandó) a képernyőidők nyári megváltoztatása ellen érvelt:
„Tapasztalataim szerint a képernyőidőnek nyáron, vagy az év bármely más időszakában nem szabadna megváltoznia. […] A probléma azzal, ha több időt adunk az, hogy gyorsan kialakul egy szokás. Ez azzal jár, hogy ősszel nagyon nehéz lesz visszatérni a kevesebb képernyőidőre.”
Az ad hoc, vagy „ideiglenes” változtatásokkal valóban érdemes óvatosan bánni. A képernyőidőn túl az okoseszközök használatára vonatkozó bármely más szabályra is igaz, hogy nehéz őket elfogadtatni és bevezetni, de ha nem vagyunk körültekintőek, könnyen érvényüket veszthetik. Elég, ha néhány napig nem működik megfelelően a képernyőidőt szabályozó szoftver, és már utána is nehéz lehet visszatérni az eredeti korlátokhoz.
A „minden nap hétvége van” vs „hogyan térünk vissza ősszel az eredeti képernyőidőhöz” dilemma legalább részben feloldható azzal, ha a nyári képernyőidőt is szerződésben szabályozzuk. A szerződés megírása/módosítása, majd aláírása egy tudatos, nem pedig ad hoc folyamat. Ezzel a nyári képernyőidő beállítása kap egyfajta súlyt, illetve a szerződés lehet szeptemberben az, amire hivatkozva vissza lehet majd állni a korábbi képernyőidő-korlátra.
Hogyan nézhet ez ki a gyakorlatban? Az eredeti tablet szerződésben az időre vonatkozóan annyi szerepelt, hogy hétköznap például egy óra, hétvégén kettő óra képernyőidő. Ezt érdemes tovább finomítani azzal, hogy külön értékeket állapítunk meg az évközi (iskolai) időre és a nyári szünidőre:
Évközben (tanévnyitótól tanévzáróig)
- 1ó 00p hétköznap.
- Hétvégén - 2ó 00p.
Nyári szünidőben (tanévzárótól tanévnyitóig)
- 2ó 10 p hétköznap
- A heti megbeszélésen a következő hétre több hétköznapi időről is megegyezhet a gyerek a felügyelővel. Az előre egyeztetett hétköznapi idő így sem haladhatja meg a napi 2ó 30 percet.
Az utolsó pont a további extra időről azért került bele, mert elképzelhető, hogy adott esetben még több időre van szükség, de ilyenkor is érdemes ezt előre egyeztetni, például a heti megbeszélések alkalmával.
📲Alkalmazások telepítése – az önállósodás felé
A digitális tudatosság és a biztonság szempontjából kulcsfontosságú szerintem az, hogy a szülők, felügyelők információval rendelkezzenek arról, hogy a gyerek tabletjén, okostelefonján milyen alkalmazások vannak. Ez a legegyszerűbben úgy biztosítható, ha az alkalmazások telepítése engedélyhez van kötve. A tablet szerződési útmutatóban az engedély mellett egy kár-haszon-idő-szükségesség elemzés elvégzését, illetve alkalmazásleltár vezetését javasoltam. Az elemzés, az engedély és az alkalmazásleltár együtt segítik elő a tudatosságot és a biztonságot.
De valóban szükség van ilyen szintű kontrollra? Szerintem van két érv, ami az átgondolás mellett szól. Egyrészt nem minden alkalmazás egyenlő. Vannak alkalmazások amik (pl. a kár-haszon-idő-szükségesség elemzés) alapján kockázatosabbak mint mások. Másrészt hosszabb távon a szoros felügyelet helyett inkább az a cél, hogy a gyerek önmaga el tudja dönteni egy alkalmazásról, hogy az neki kell-e, kockázatos-e. Ezen megfontolások alapján dolgoztam ki (értsd: barkácsoltam össze) a „kvóta alkalmazás” koncepcióját.
Az ötlet egyszerű (a részletszabályok persze kevésbé): korlátozott számban, a felügyelő engedélye nélkül (de annak értesítésével) szabadon lehet alkalmazásokat telepíteni. A tudatosság és a biztonság szempontjait persze itt is érdemes szem előtt tartani.
A biztonság szempontjából szerintem előnyös, ha csak olyan alkalmazások telepíthetők kvóta alkalmazásként, amiknek több nagy verziója megjelent már, illetve több éve működnek. Az újonnan megjelent alkalmazások ugyanis küzdhetnek biztonsági, adatvédelmi problémákkal (pl. a Sarah Frier könyve szerint az Instagrammnál kezdetben nem volt megbízható rendszer a jelszavak visszaállítására). Szintén érdemes kivenni a kvóta alkalmazások köréből biztonsági okokból a közösségi média alkalmazásokat, ahol más emberekkel érintkezhet a gyerek, illetve ahol más által gyártott tartalmakat lehet könnyen fogyasztani. Nyilván ezek a korlátok nem jelentenek garanciát arra, hogy nemkívánatos alkalmazást telepít a gyerek, de talán így kisebb a kockázat (illetve a felügyelő, ha veszélyesnek ítéli az alkalmazást, továbbra is élhet a vétó jogával és törölheti az alkalmazást az okoseszközről).
A tudatosságot segítheti az, ha a gyereknek egy kérdőívet kell kitöltenie az alkalmazás telepítése előtt. A kérdőívben megjelenhet a már korábban említett kár-haszon-idő-szükségesség elemzés, az alkalmazás használatának a célja, illetve néhány kérdés, amik az alkalmazás Google Play vagy App Store adatlapjának áttanulmányozásával válaszolhatóak meg. Utóbbi kérdések vonatkozhatnak arra, hogy milyen adatokat gyűjt az adott alkalmazás, és hogy mi a verziószáma. A kérdőív tehát egyrészt segíti a „belső” tudatosságot, azaz a gyerek feltesz magának olyan kérdéseket, hogy „miért is szeretném ezt az alkalmazás telepíteni?”, vagy „várhatóan mennyi időt fogok az appal tölteni?”. A „belső” tudatosság mellett pedig a kérdőív a „technikai” tudatosságot is segíti, mivel a nagy telepítés gomb megnyomása előtt kutakodni kell az alkalmazás adatlapján a gyűjtött adatok és a verziószám után.
A kérdőív tartalmát, vagy a kvóta alkalmazások számát nyugodtan személyre szabhatjuk. A kvóta alkalmazások számát illetően nem tudom mennyi az ideális, szerintem kezdetben érdemes azért tíz alatt tartani. Ad absurdum el is engedhető a korlát, de szerintem segíti a tudatosságot, ha van egy felső limit. Ennek elérése után csak úgy lehet új alkalmazást telepíteni, ha törlünk egyet (azaz ügyesen kell megválasztani a kvóta alkalmazásokat). A személyre szabást indokolhatja az alkalmazott szülői felügyeleti program is. A kvóta alkalmazásnak akkor van igazán értelme, ha a szülői felügyeleti alkalmazás csak szól egy új alkalmazás telepítésénél, de nem köti szülői engedélyhez azt. Ilyen módon a kvóta alkalmazás inkább az idősebb, okoseszköz-használat szempontjából érettebb gyerekeknél működhet talán jól. A kérdőív kitöltése azonban más helyzetekben is segíthet. Például képzeljük el, hogy a szülő és a gyerek egymástól távol van (pl. nyáron dolgozik a szülő), és a szülő okostelefonján megjelenik az értesítés, hogy „a gyerek egy appot telepíteni szeretne – engedélyezi?” Kérdőív nélkül az app nevén túl nagyon más információt nem tud meg a szülő hacsak nem kérdezi meg közvetlenül a gyereket (ami egyébként valós opció). A kérdőív megválaszolásából származó információk kiindulópontot is jelenthetnek az alkalmazás későbbi értékelésekor (pl. a heti hétvégi megbeszéléskor, de ez már tényleg az élethelyzettől függ).
A tablet szerződés alkalmazások pontját frissítettem a kvóta alkalmazások telepítésének szabályozásával, akit érdekel, itt tudja elérni:
Tablet szerződés v1.1 (Google dokumentum)
A kvóta alkalmazások telepítésénél használható kérdőívre pedig itt van egy példa:
Kvóta alkalmazás kérdőív (kép)
🩹Frissítések jelentek meg a tablet szerződéshez. Akarja őket telepíteni?
Álljunk csak meg egy pillanatra… ez az egész nem olyan mintha patchelnénk a tablet szerződést? Dehogynem, pontosan ez történik. Adódik a kérdés, hogy akkor a számítógépek és az okoseszközök mellett még a tablet szerződést is állandóan frissíteni kell? Hát, nekem nagyon úgy tűnik. A nyári patch után lehet lesz majd közösségi média patch, aztán majd metaverzum patch, NFT patch… A viccet félretéve életszerűtlen, hogy egy tablet/okostelefon szerződés az eredeti formájában maradjon, mivel idővel változik a használat módja, új problémák jelennek meg, amiket szabályozni kell.
Ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy mikor nyúlunk hozzá egy szerződéshez. Ideális esetben a szerződés egy többnyire stabil keretet biztosít az okoseszköz-használatnak, és ilyen módon talán nem kell gyakran változtatni. Ez kicsit hasonlít a jogforrási hierarchiához. A hierarchiában magasabb szinten lévő törvényekhez és az Alaptörvényhez nem szokás gyakran hozzányúlni, míg az alacsonyabb szinteken lévő kormány vagy miniszteri rendeletek gyakrabban változnak. A törvények sokszor egy keretet határoznak meg, míg a részletszabályokat a rendeletek tartalmazzák. A tablet szerződést is érdemes szerintem egy stabil keretként megalkotni, a részletszabályokat pedig lehet szóban egyeztetni, esetleg pl. az alkalmazás leltárban az appok mellett vezetni. Amennyiben egy témához kapcsolódó probléma többször is visszatér, és a téma a tablet szerződésben van szabályozva, akkor érdemes elgondolkodni a szerződés módosításán.
A bejegyzés elkészítéshez szükséges idő: 7 h
Est. GSS: 4
Bármilyen kérdést, észrevételt szívesen várok az [email protected] címre [beta verzió - a válaszüzenet lehetséges, hogy a spam mappába kerül], vagy lehet itt is üzenni: @goSzoke .
A digitális tudatossághoz kapcsolódó forrásokat itt találsz.