Hogyan töröltem le az appok harmadát a telefonomról
A többlépcsős, értékelés–szelektív törlés módszer elmélete és gyakorlata + Excel táblázat.
Tartalom
0. lépés: Az alkalmazások kiírása
1. lépés: Értékelés
2. lépés: Törlés, korlátozás
📌Tanulságok
Az alkalmazások eddig valahogy mindig megszaporodtak a telefonomon. Néha megpróbáltam rendet vágni, és törölni alkalmazásokat, de ezeket az alkalmakat inkább tüneti kezelésnek mondanám.
Valószínűleg ezzel nem vagyok egyedül, bár nem könnyű erről statisztikát találni. Egy felmérés szerint a vizsgált magyar gyerekek / tinédzserek telefonján átlagban 76, legalább egyszer használt app volt telepítve. A SensorTower adatai szerint az amerikaiak olyan 40-50 appot használnak egy hónapban, egy másik felmérés ezt 30-ra tette. Aztán persze vannak extrém esetek. A legendás tech újságíró, Walt Mossbergnek például 305 app volt a telefonján, mielőtt a felüket törölte.
A lényeg, hogy valószínűleg jóval több alkalmazás csücsül a telefonunkon mint gondolnánk. Ezért úgy döntöttem, hogy újra nekifutok az appválogatásnak, kettős céllal: csökkenteni a mentális egészségemre gyakorolt káros hatásokat, és növelni a telefonomon a rendezettséget.
0. lépés: Az alkalmazások kiírása
Első körben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy „mi a kiindulási állapot?”. Ahhoz, hogy ezt megtudjam, megnyitottam a telefonomon az apptárat és egyesével egy A5-ös füzet dupla oldalára kiírtam az appok neveit, többnyire ad hoc kategóriákba rendezve őket: közösségi média, üzenet, utility, kereső / office, vásárlás, bank, egészség, hír, Budapest (a kedvenc kategóriám 😊), hír, tartalomfogyasztás, játék és hasznos.
Kicsit meglepődtem, hogy két A5-ös lapot simán kitöltöttek az alkalmazások. Mint kiderült, ez azért lehetett, mert összeszámolva 86 (!) alkalmazás volt kezdetben a telefonomon. Mindig is éreztem, hogy a szükségesnél több appom van, de így számszerűsítve más érzés volt, mondhatni lehullt a lepel. Egyébként az appok manuális kiírásának volt egyfajta terápiás jellege, csak ajánlani tudom.
Néhány napig állt a projekt, mert nem nagyon akartam nekiállni a fájdalmas válogatásnak. Nem is nagyon tudtam mi lenne a megfelelő módszer. Egyszer elkezdtem végigmenni az alkalmazásokon, és ceruzával áthúzni azokat, amik nem kellhetnek. Azonban hamar rá kellett jönnöm, hogy ezzel az egylépcsős törlési módszerrel csak felszínes megoldást tudnék elérni. Ennél az egylépcsős módszernél nem válik szét élesen az appok értékelése és törlése. Emiatt amikor döntenem kell arról, hogy törlöm-e az appot, akkor max. egy-két szempontot tudok figyelembe venni, és azokat is érzelmi alapon.
Ekkor jött az az ötlet, hogy jobban szétválasszam az értékelést és a törlést. Ezt a módszert kétlépcsős, értékelés–szelektív törlés módszernek neveztem el.
1. lépés: Értékelés
Az alkalmazások értékeléséhez szempontok kellettek. A tablet szerződésről szóló útmutatóban már megjelenő, az appok telepítése előtti kár-haszon-idő-szükségesség elemzést vettem alapul, amit kiegészítettem a gyakoriság szempontjával.
Miért külön szempont a gyakoriság, ha már ott az idő?
A digitális tudatosság szempontjából az egyik gyakori metrika az okostelefonnal vagy egy adott appal töltött napi időmennyiség. Ezt nem vitatom, ugyanakkor szerintem az is fontos, hogy az adott appot milyen gyakran használjuk.
A gyakoriságot felhasználva az időmennyiséget ki lehet vetíteni egy hétre, és akkor egy kevés ideig használt app időmennyisége is más megvilágításba kerülhet. A gyakori apphasználat elvezethet továbbá szokások, köztük káros szokások, reflexekhez kialakulásához is.
A Snapek napi küldése a streakek fenntartásához, vagy a BeReal napi posztolási noszogatásai nekem például feszültséget okoznak. A hírfolyammal rendelkező appok gyakori görgetése pedig egyfajta feszültségoldó reflexé vált nálam.
Az alkalmazásokat a szempontok szerint értékéltem, a következő kérdések, meggondolások alapján:
- Gyakoriság: Milyen rendszerességgel használom az appot? Naponta, hetente vagy havonta?
- Idő: Az adott app napi használatának ideje. A határok mindenkinél másak. Én használati adatok alapján 4 percnél húztam meg a határt: az alatt kevés, afelett soknak számított az idő. Amúgy lehet kifinomultabb a skála: például 4 perc alatt kevés, 4 és 10 perc között közepes és 10 perc felett sok. A 10 perc alacsonynak tűnhet, de ha egy hétre felszorozzuk akkor az már több mint egy óra használati idő. A ritkábban használt appoknál azt néztem, hogy amikor egyszer használom őket, akkor az adott napon kb. mennyi a használati idő.
- Kár: Mentális egészségem szempontjából mennyire káros az alkalmazás? Az adott app használata okoz pl. valamilyen szorongást, feszültséget? Mennyire gátol a mindennapi tevékenységekben, a produktivitásban, gyakran elvonja-e a figyelmemet?
- Hasznosság: Az alkalmazás használata segíti a tevékenységeimet? Hasznosnak vettem azt is, ha az adott appon keresztül érek el minőségi tartalmakat (pl. Netflix dokumentumfilm, podcast), vagy segíti a kikapcsolódást.
- Szükségesség: Egy app akkor szükséges, ha objektív okból rajta kell lennie a telefonon. Azaz, ha letörölném, akkor valamit nem, vagy csak nagyon nehezen tudnék elvégezni. Ilyen lehet például egy banki alkalmazás, a kétlépcsős azonosítást segítő app, vagy olyan üzenetküldő, ami a telefonszámos regisztráción alapul és muszáj, hogy rajta legyen a telefonomon.
Az alkalmazások minden szempontra kaptak egy pontszámot, egytől háromig terjedő skálán (kivéve a szükségesség, mert az eggyes vagy kettes lehetett, aszerint, hogy az app szükséges-e vagy sem). Terápiás jelleg ide vagy oda, ezen a ponton már elhagytam a toll + füzet kombót és segítségül hívtam az Excelt. Készítettem egy táblázatot, melynek a sablonját itt találod:
Na, vannak pontszámok, nagyon jó, de mit kezdjek velük? ChatGPT-t megszégyenítő magabiztossággal elkezdtem faragni egy képletet, és ennek a hallucinációnak lett az eredménye ez a képlet:
Aztán ezt leképeztem Excel formulára, majd rájöttem, hogy lehet súlyozni is kéne egy-két helyen:
=HA(D3>1;(E3*(HA(F3=1; 1; 1,5*F3))/(C3*D3*B3));((B3/2)*C3*(E3/2)*(HA(F3=1;1;1,5*F3))/D3))
Ezen a ponton már bőven meghaladtam a matematikai képességeim határát. Igaz, végül is az így kapott pontszámok alapján alkottam meg az első oszlopra feltételes formázási szabályokat. Ezen szabályok alapján az értékelt appok neveit tartalmazó cellák a következő módokon színeződnek, és sorolják így kategóriákba az értékelt alkalmazásokat:
🔴Törlendő appok (piros)
Ezek azok az appok, amik károsak, nem szükségesek és nem hasznosak.
Példák: Ide kerültek nálam a Pinterest és egy játékkonzol applikációja. Ezeket ritkán használtam, de akkor vagy károsak voltak, vagy idegesítő értesítéseket küldtek. Az Instagram is ide került (amit végül tesztelés céljából fent hagytam).
🟡Káros, de nem feltétlen törlendő appok (sárga)
Appok, amik károsak és kicsit hasznosak; vagy károsak, de szükségesek. A károsságot súlyosbíthatja, ha sok időt elvesznek, vagy naponta használtam őket.
Itt ha nem tudtam, vagy nem akartam törölni az appokat, voltak lépések, amik segíthettek a kár csökkentésében:
- Időkorlátozás (pl. digitális jólét alkalmazás segítségével),
- Értesítések letiltása,
- Asztali alkalmazás használata,
- Fókusz módban, alvásidőben korlátozás, bizonyos napszakban letiltás.
Példák: BeReal, Twitter, LinkedIn, Duolingo (!), Gmail, Messenger. Ez kategória egy nehéz ügy volt, mert mindegyik appnál találtam valamit, ami miatt kicsit hasznos vagy szükséges volt. A Gmail és a Messenger például szükségesek a kapcsolattartás miatt, viszont ezeknek a csekkolása nálam okoz némi frusztrációt. A BeReal (ahogy az útmutatóban is írtam), a posztolási kényszer miatt a mentális egészségemet bizgerálja, a Twittert és a LinkedInt meg én bizgeráltam minden nap, sokszor fölöslegesen (utóbbi kettőt végül le is töröltem). A Duolingo érdekes, mert aranyos, hasznos app, de valahogy frusztrált, hogy ott csücsül a bagoly a telefonon és várja minden nap, hogy csináljak valamit úgyhogy azt is töröltem (van asztali verziója, azt jobban szeretem).
🔘Semleges alkalmazások (szürke)
Kicsit hasznos és nem szükséges; vagy ritkán, kevés időt használt, max. közepesen hasznos és nem szükséges alkalmazások.
Ezekből töröltem a legtöbbet. Az is felmerült bennem megoldásként, hogy ha kell, újra letöltöm őket; vagy egy mappába rendezem őket; vagy eltávolítom ezeket az appokat a főképernyőről.
Példák: Wolt, Lime, Bolt, VLC, Eredmények, Budapest GO, Skype.
🔵Ritkán használt, szükséges alkalmazások (kék)
Ritkán, nem sok ideig használt, nem hasznos, de szükséges alkalmazások. Sok vizet nem zavartak, de mivel szükségesek, így nem töröltem le őket.
Példák: Banki appok, jegyvásárló appok, fülhallgató appja.
🟢Gyakran használt, hasznos alkalmazások (zöld)
Naponta vagy hetente, max. közepes ideig használt, hasznos alkalmazások.
Példák: Naptár, Google Térkép, pénzügyi alkalmazások, YouTube, podcast app.
2. lépés: Törlés, korlátozás
Az értékelés után rájöttem, hogy itt kapásból van három kategória, amivel nem kell foglalkoznom:
🔴 Törlendő alkalmazások: ezeknek gondolkozás nélkül bye-bye.
🔵 Ritkán használt, szükséges alkalmazások: ezek szükségesek, úgyhogy maradtak.
🟢 Gyakran használt, hasznos alkalmazások: ezeket is fent hagytam.
Úgyhogy maradt két kategória: a semleges; illetve a káros, de nem feltétlen törlendő alkalmazások.
A semlegesből is le tudtam törölni sokat, mert per definitionem nem voltak szükségesek. Volt ami itt is maradt, mert vagy túl kényelmetlen lett volna workaround megoldást találni, vagy ritkán, de akkor éppen nagyon hasznos lehet az alkalmazás (pl. elektromos roller, BUBI). Végül ez lett a kategória, ahonnan a legtöbb törölt alkalmazás kikerült.
A káros, de nem feltétlen törlendő alkalmazások közül is volt, amit némi gondolkodás után töröltem. A maradéknál valamilyen korlátozó intézkedést hoztam. A Gmailre például beállítottam egy időlimitet, a BeRealnél letiltottam az értesítéseket.
Az eredmény az lett, hogy 86 alkalmazásból 34-et töröltem, azaz több mint az appok egyharmadát. A törölt alkalmazások nagy része a productivity / utility kategóriából, illetve a semleges csoportból került ki. Az ezen kategóriákba tartozó appok törlése a rendezettséget nagyban segítette. Közösségi média alkalmazásból mindössze hármat töröltem, de a mindjárt kifejtésre kerülő 80 / 20-as szabály miatt szerintem ez is fontos a káros hatások csökkentése miatt.
📌Tanulságok
Az egyik tanulság számomra, hogy az appok törlésénél is mintha érvényesülne a 80 / 20-as szabály. Ennek megvilágításához faragtam még az alkalmazások kategóriáin. A korábban ad hoc felállított kategóriáimat összevetettem az Apple és a Google kategorizálásival (amiben konzultátam egyet a ChatGPT-vel is).
Az Apple több mint húsz kategóriába sorolja be az alkalmazásokat. Ezeket csoportosítva hét kategóriára szűkítettem le az általam használt alkalmazások körét:
- Közösségi média
- Szórakozás (pl. videós platformok)
- Játék
- Produktivitás, utility: Ez a legnagyobb kategória. Cinikusan mondhatnám, hogy ez az egyéb kategória, de annál picit azért több. A produktivitás olyan appokat takar, amik valamilyen alkotó tevékenységben segítenek (pl. videóvágó, képszerkesztő, zenekészítő stb.). A utility appok valamilyen feladat elvégzését, vagy információ elérését segítik. A utility kategóriába klasszikusan az elemlámpához hasonló
adatlopóalkalmazásokat sorolják, de én ide veszem például a pénzügyi appokat, a hírappokat, a navigációs alkalmazásokat, a böngészőt és a jelszókezelőt. - Audio: Ezt azért vettem külön kategóriába, mert szerintem minőségében más valamit telefonon hallgatni, mint nézni. Ide tartoznak a zenelejátszó, a podcast és a hangoskönyv alkalmazások.
- Egészség: Ez mehetne akár a utility kategóriába, de az ilyen alkalmazások érzékeny adatokat kezelhetnek, így külön vettem ezeket is. Egészséghez tartozhatnak például a fitnesz appok, az alvásmérő vagy a ciklus követő alkalmazások.
A 80 / 20-as szabály szerintem kétféleképpen érvényesült:
Egyrészt a törölt appok több mint 80%-a a legnépesebb, productivity / utility kategóriából került ki. Az itt található appok nagy része az értékelést követően a semleges csoportba került. Azaz nem szükségesek és ritkán használtak. Ezen appok törlésével a rendezettség nagyban növelhető.
Másrészről szerintem az appok 20%-a felelős a káros hatások 80%-áért. Ezek az appok pedig szinte kizárólag az általam most Big Three-nek nevezett közösségi média, szórakozás és játék kategóriákban vannak. Én például az értékelést követően töröltem a Twittert és a LinkedInt, és mivel eddig ezeket minden nap megnyitottam, már néhány nappal a törlést követően is érzek valami javulást – mintha kevesebbszer venném elő céltalanul a telefont, és kötnék ki hírfolyamok görgetésénél (remélem ez hosszabb távon is így marad).
A tanulság így az, hogy ha nincs sok időnk értékelgetni az appokat, de a mentális egészségünkön szeretnénk javítani, akkor érdemes lehet a Big Three-be tartozó appokkal kezdeni a törlést.
További tanulság, hogy bár kétségkívül rá kell szánni az időt, a többlépcsős értékelés-szelektív törlés módszerrel egyszerre több szempontot lehet érvényesíteni, mint az egylépcsős törléssel. Az értékelés és a törlés elválasztásával csökkent az a nyomás, hogy itt és most el kell döntenem, hogy fent marad-e az adott app a telefonomon (teljesen sajnos nem tűnt el, mert pl. hogy káros-e az app, az erősen kihat a végeredményre). Egyszerre mindig csak egy szempontot néztem, mert tudtam, hogy az értékelés végén majd a táblázatban a feltételes formázás alapján a megfelelő színre kiszíneződik az app neve, és lehet nem is kell majd gondolkodnom azon, hogy letöröljem-e.
A következő lépés az lehet, hogy már az appok telepítésénél végzek értékelést, és megelőző jelleggel vezetek be korlátozásokat. De erről talán majd máskor.
Addig is, bármi észrevételt szívesen fogadok a fenti kísérletemmel kapcsolatban.
Ti milyen praktikákat alkalmaztok az appok kiválogatásánál?
A bejegyzés elkészítéséhez szükséges idő: 15 h
Est. GSS: 8
Bármilyen kérdést, észrevételt szívesen várok az [email protected] címre [beta verzió - a válaszüzenet lehetséges, hogy a spam mappába kerül], vagy lehet itt is üzenni: @goSzoke .
A digitális tudatossághoz kapcsolódó forrásokat itt találsz.